Török Lilly: “Megvannak a szépségei ennek a posztnak”

Igazi kézilabdás családból származik, ám szüleivel ellentétben beálló pozícióban érzi jól magát Török Lilly, aki már bemutatkozott a DVSC felnőtt csapatában és a junior válogatottban is.

Fotó: NEKA/Tompos Gábor

Édesanyja, Törökné Csapó Erika 128-szoros válogatott, a DVSC-vel kétszeres EHF Kupa győztes, míg édesapja többek között négy évet játszott az akkor NB I-ben szereplő Debreceni Dózsában. Mindezek ellenére nem a kézilabdával kezdte a DVSC saját nevelésű játékosa, Török Lilly.

„Nem volt olyan egyértelmű, hogy kézilabdázni fogok – mesélt a kezdetekről Lilly. – Először úsztam, amit szerettem, de egy idő után monotonná vált, majd kosárlabdáztam. Ezen sportágak kipróbálása után kezdtem el kézilabdázni hétévesen. Érdekesség, hogy testvérem volt az első edzőm, majd a Debreceni Sportiskolában folytattam pályafutásomat egészen addig, míg Szegedre nem költöztünk. Visszatérve onnan ismét a DSI-be kerültem, majd a DVSC korosztályos csapataiban folytattam.”

A szülők mindketten átlövők voltak, kezdetben Lilly is ezen a poszton szerepelt, egy idő után azonban beálló lett, ahol jobban tudta kamatoztatni tehetségét.

„Átlövőként kezdtem, talán kevésbé voltam dinamikus abban a pozícióban, így édesanyám próbált ki először beállóban egy gyermekbajnokság döntőjében, jól is ment a játék, így ezen a poszton maradtam – avatott be a részletekbe Lilly. – Ez egy speciális poszt, hiszen legtöbbet háttal vagyunk a kapunak. Szeretem a kis csipkelődéseket a falban, de egyébként is megvannak a szépségei ennek a posztnak, így már nem is tudom magam elképzelni máshol. A családban én vagyok kakukktojás, hiszen szüleim átlövők voltak, én vagyok egyedül beálló.”

Lilly 2017-ben került a DVSC-hez, ahol édesanyja a legnagyobb sikereket érte el. Előbb a serdülőcsapatnál, majd az ifjúságiaknál vették számításba a beállót.

„Győrvári Viktornak nagyon sokat köszönhetek, sokat foglalkozott a beállókkal, így velem is – mondta el a Lilly. – Márián Blanka is sokat hozzátett a fejlődésemhez, nála főleg a fegyelmet tanultam meg. Most már az idősek közé tartozok az ifiknél, ez egy új érzés, de törekszem arra, hogy segítsek a többieknek. Az ifi edzések hasonlóak a felnőttekéhez, megvan a híd két csapat között. Nagyon jó, baráti viszony alakult ki a csapaton belül, több csapattársammal már nagyon régóta együtt játszunk!”

A beálló tavaly nyártól már a felnőtt keret tagja, rendszeresen az első csapattal edz, sőt már be is mutatkozott az első osztályban. Az idei szezonja nem indult jól, hiszen augusztusban egy utánpótlás felkészülési tornán sérülést szenvedett.

„Nyáron a junior válogatottal készültem, tagja voltam a bő keretnek, jó formában éreztem magam – emlékezett vissza az édesanyjához hasonlóan 13-as mezszámban szereplő játékos. – Sajnos a nyár végén megsérült a bokám egy felkészülési tornán. Úgy érzem, hogy az elmúlt egy évben sokat fejlődtem, erősségemnek tartom a technikámat, illetve, hogy sokat mozgó beálló vagyok. Mindezek mellett még hosszú út áll előttem, főleg gyorsaságban és fizikai erőben kell javulnom. A fejlődésem szempontjából nagyon jó, hogy együtt edzhetek a felnőtt kerettel.”

Az idei szeptember több újdonságot hozott Lilly számára, egyrészt egyetemista lett, másrészt a DVSC felnőtt és ifjúsági csapata mellett kettős játékengedéllyel a felnőtt másodosztályban szereplő Hajdúnánás csapatában is szerepel ebben a szezonban.

„Nagyon örülök neki, hogy lehetőséget kaphatok az NB I B-ben – lelkendezett a 18 éves játékos, aki sérülése miatt egyelőre csak egy felkészülési tornán lépett pályára hajdúnánási mezben. – Kedvesek, befogadók velem, sok az ismerős arc a csapatban. A másik fontos változás, hogy idén egyetemista lettem, amely teljesen más, mint a gimnáziumi élet, sokkal szabadabb, önállóbb, komolyabb. Sportszervezőnek tanulok, van olyan csoporttársam, aki együtt volt velem az ifjúsági olimpián, illetve sok kézilabdás is van a szakon.”

Valami lehet a debreceni levegőben, amelynek hatására a cívisvárosi beállók igen sokra jutnak/jutottak. Elég, ha csak Tóth Rózsa, Nyilas Tünde, Szabó Valéria és Madai Petra nevét említeni a múltban, jelenleg pedig két debreceni nevelésű DVSC játékos tagja a felnőtt válogatott keretnek. És, hogy további párhuzamokat találjunk: Török Lillyhez hasonlóan Bordás Réka és Tóvizi Petra is átlövőként kezdték, és mindhármuk édesapja profi kézilabdázó volt…

Jelentkezzaz akadémiára

Kiemelt partnereink