Közzétéve: 2025.06.19.
Újabb élvonalbeli játékost nevelt ki a DVSC Kézilabda Akadémia. A DVSC SCHAEFFLER saját nevelésű beállója, Fodor Veronika az NB I-be most feljutó Kozármislenyben folytatja pályafutását.
Az idei NB I/B-s bajnok Kozármislenyben folytatja pályafutását fiatal játékosunk, Fodor Veronika. Az ifjú beálló 2013-ban kezdett el kézilabdázni a Debreceni Sportiskolában. Eleinte több poszton is megfordult, például irányítóként is szerepelt, amit beállóként is tud kamatoztatni. 2019 óta a DVSC játékosa, előbb a serdülő, majd az ifjúsági együttest erősítette. 2022-ben a serdülő első osztályban bronzérmet, az ifjúságiak között pedig ezüstérmet szerzett, majd egy évvel később az U19 I. osztályban lett bronzérmes. A 2023/24-es szezonban is második helyezést ért el csapatával az U20 I. osztályban. Három szezont játszott az NB I/B-ben is, utóbbi kettőben alapembere volt a nyolcadik, majd kilencedik helyen végző akadémiai együttesnek. 2023-ban megválasztották a legjobb U19-es játékosnak, idén pedig – utánpótlás éveinek egyfajta lezárásaként – a Komárom Ákos díj is az övé lett!
„Szerencsésnek gondolom magam, hogy debreceninek születtem, ugyanis így olyan lehetőségeim voltak itt a kézilabda terén, ami az életemet azzá formálta, amilyen most is – tekintett vissza Veró. – Legyen szó az általános iskolás edzésekről, a sportiskolában eltöltött évekről vagy akár a DVSC által nyújtott magas szintű szakmai képzésről, mindenért hálás vagyok. Debrecen többet jelent számomra, mint egy szülőváros. Amióta sportolok, mindig is itt játszottam, nem ismerek más közeget, más munkamorált. Az itteni szakmai munka szerintem kimagasló. Természetesen nem volt mindig minden tökéletes, és csalódásmentes, illetve nem volt egy szezon sem ugyanolyan, mint a másik. Egy közös pont volt, a szeretetem a klub és a sport iránt. Ez segített túl mindenen, meg persze a néhány már-már szinte családtaggá vált csapattársam. Mindig volt kihez fordulnom – legyen sző edzőről, gyúróró,, barátról – sőt, volt olyan is, hogy meg sem kellett szólalnom, és tudták, mire van szükségem.
Olyan meghatározó alakjai voltak itt a karrieremnek, akiket életem végéig magammal fogok vinni. Mindegyik edzőmtől kaptam valamit. Legyen az egy ikonikus mondat, egy tanács, vagy éppen egy olyan technikai vagy taktikai elem, ami ma már készségszinten működik, nekik köszönhetően. Szerintem sok türelem kellett hozzám, azonban hálás lehetek, hogy mindig tudták kezelni az adódó problémát, vagy sikert. Itt úgy érzem, nem csak mint játékos, de mint ember is nagyon sokat fejlődtem, és rengeteget formálódtam a stábtagoknak köszönhetően. Olyan személyiségű emberek dolgoznak a klubon belül a háttérben, akiket a pálya mellett kevésbé lát a közönség, azonban mi játékosok, minden nap kaphattunk tőlük valami pluszt. Mindig volt egy jó szó vagy egy vicces megszólalás, mert Ők tudták, mennyire nehéz volt néha nekünk.
Szakmailag úgy érzem a lehető legjobb helyen voltam itt. Az évek alatt, járva a korosztályokat, mindig új oldalról ismerhettem meg a kézilabdát. Mindig tartogatott valami érdekeset, mindig volt lehetőség fejlődni. Itt kerültem arra a posztra, ahol ma már helyt tudok állni. Eleinte nagyon nem szerettem, olyan érzést keltett bennem, hogy nem vagyok elég jó játékos a külső posztokra, ezért, hogy ne zavarjak sok vizet, beraktak a védők közé. Majd az idő múlásával tudatosult bennem, hogy ezt mindvégig így szerették volna az edzőim, és ma már nagyon hálás vagyok ezért. Ez is az egyik dolog a rengetegből, amit itt megtanultam, hogy nem fognak mindig mindent részletesen elmondani, hanem terelgetnek, segítenek, és hagyják, hogy magamnak tapasztaljam meg és jöjjek rá a dolgok miértjére, és a helyzetek megoldására. Úgy gondolom, itt a játékhoz való hozzáállásunkat és gondolkodásmódunkat maximálisan segítették és fejlesztették. Az évek során megtanultuk kezelni az adódó szituációkat, önálló gondolkodással és magabiztossággal. Ezt az élet bármely területén hasznosítani tudjuk.
Napokig tudnám sorolni azokat a dolgokat amiket itt tanultam, amikért hálás vagyok, és azokat a személyeket, akiknek rengeteget köszönhetek. Nem tudok elég hálás lenni az itt eltöltött évekért, és tudom, közhelyesnek hangzik, de tényleg teljesen őszintén mondom, hogy a klub mindig is a szívemnek egy nagy részét fogja elfoglalni, és mindig is az otthonomnak fogom tekinteni! Mindent meg szeretnék tenni a jövőben azért, hogy azt mondhassák máshol, hogy a DVSC SCHAEFFLER-ben valóban kiváló munka folyik, és ezzel szeretném meghálálni mindenkinek, akivel valaha itt dolgozhattam együtt! Köszönöm a DVSC-nek, hogy lehetővé tette számomra, hogy megvalósuljon az álmom és NB I-es játékos lehessek”
Fodor Veronikának, azaz Verónak további sok sikert kívánunk pályafutásához!