Debrecenben nevelkedtek: Katkó Andrea
Közzétéve: 2020.06.26.
A nagy népszerűségnek örvendő és sikereket felvonultató debreceni női kézilabda egyik alappilére minden időszakban az utánpótlás volt, amely a kezdetektől fogva folyamatosan ontja a tehetségeket. Számos felnőtt illetve korosztályos válogatott vagy az első osztályt megjárt kézilabdázó nevelkedett a cívisvárosban. A Debrecenben nevelkedtek sorozatban őket mutatjuk be hétről-hétre.
A sorozat aktuális részében Katkó Andreát, az egykori kiváló irányító mutatjuk be, aki igazi vezére volt a kilencvenes évek közepén két ízben EHF-Kupát nyerő DVSC-nek.
Talán kevesen tudják, hogy az egykori debreceni közönségkedvenc, Katkó Andrea ma már több mint 200 kilométerre él a cívisvárostól, azonban a kézilabdától nem szakadt el.
„Kiskunhalason élek és dolgozok középiskolai tanárként, illetve a helyi felnőtt és ifjúsági csapat edzőjeként, azaz a kézilabda, a sport mai napig része az életemnek. A sportág szeretetével a fiamat is „megfertőztem”, aki utánpótlásedző, mellette pedig a Kiskunhalas férfi csapatában véd. – adott helyzetelemzést a játékosként csak „Pufi”-ként becézett irányító.
Családjában többen űzték a sportágat, bár Andrea szakítva a hagyományokkal más pozícióban képzelte el magát.
„Édesapám által szerettem meg én is ezt a sportágat, ő egy debreceni csapatban, a DMTE-ben kézilabdázott, majd játékvezető volt. A családomban többen is kapusként szerepeltek, azonban engem hiába próbált ki ezen a poszton első edzőm Dobszai Jenő, én mindig a mezőnyben szerettem volna játszani, végül irányító lettem. A Debreceni Sportiskola színeiben háromszor nyertünk utánpótlás országos bajnokságot olyan társakkal, mint például a későbbi felnőtt magyar válogatott Szántó Anna vagy a DVSC-ben szintén kézilabdázó Szunyogh Hajnalka és Szarvas Éva.” – mesélt a kezdetekről a 11-es mez korábbi tulajdonosa.
A debreceni utánpótlásban eltöltött évek után más irányba sodorta az élet, ám néhány éves kitérő után újfent a cívisvárosban kézilabdázott.
„Középiskola után Nyíregyházára kerültem főiskolára, hiszen a családommal együtt fontosnak tartottuk a továbbtanulást. Nyíregyházán és Hódmezővásárhelyen összesen hat szezon töltöttem el, majd 1991-ben Komáromi Ákos hívására tértem vissza Debrecenbe. Mindig az volt a célom, hogy NB I-es játékos legyek, külön öröm, hogy ez a DVSC színeiben vált valóra. Olyan emberekkel dolgozhattam együtt, akikre korábban felnéztem, ráadásul kétszer is sikerült megnyerni az EHF Kupát. – mesélt a sikerekkel teli időszakról. Nagyszerű visszagondolni, hogy milyen párharcokat vívtunk akár hazai, akár nemzetközi szinten. Ez az időszak örök emlék marad, mai napig tartó barátságok szövődtek.”
„A kézilabda számomra a múltat, a jelent és a jövőt is jelenti. – összegzett Katkó Andrea, aki játékos pályafutásának befejeztével utánpótlásedzőként igyekszik átadni tudását az ifjabb generációknak.
NÉVJEGY
Katkó Andrea
Született: 1967. március 9., Debrecen
Magasság: 176 cm
Posztja: irányító
Klubjai: Debreceni Sportiskola (1978-1983), Derecske (1983-1985) Nyíregyháza (1985-1989), Hódmezővásárhely (1989-1991), DVSC (1991-1996), Kiskunhalas (1996-2000)
Edzői: Dobszai Jenő, Kapitány Ferenc, Komáromi Ákosné, Tibai József, Komáromi Ákos, Köstner Vilmos, Farkas József, Szabó Károly, Róth Kálmán
Első mérkőzés a DVSC-ben: 1991. szeptember 22. DVSC- TFSE 23-16
Utolsó mérkőzés a DVSC-ben: 1996. május 25. Budapest Spartacus – DVSC 21-31
Összes tétmérkőzés a DVSC-ben (mérkőzés/gól): 199/419
NB I-es mérkőzés a DVSC-ben (mérkőzés/gól): 131/269
Nemzetközi mérkőzés a DVSC-ben (mérkőzés/gól): 40/95
Kiemelkedő eredményei: 2x EHF Kupa-győztes (1995,1996), EHF Kupa 2. (1994), KEK 2. (1992), 3x magyar bajnoki ezüstérmes (1994,1995,1996)
